Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt eredményezi, hogy az Egyesült Királyság EU-n kívüli „harmadik ország” lesz a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés szempontjából is. Ennek következtében a magyar-brit vonatkozású polgári ügyek intézésének rendje, az együttműködés módja is változni fog. Az, hogy miképpen módosul a magyar-brit vonatkozású polgári ügyek intézése, attól függ, hogy a kilépés időpontjáig elfogadásra kerül-e A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: Kilépési megállapodás)

Rendezett kilépés

Amennyiben a Kilépési megállapodás megkötésre kerül a kilépés időpontjáig, a kilépést követően a megállapodás 66-69. cikke szerint kell eljárni, figyelemmel a Kilépési megállapodás 126. cikkében megállapításra került, 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakra, amely szerint az az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban az időszak végéig az uniós jog alkalmazandó.
Eszerint az átmeneti időszak lejárta előtt indult eljárásokban a magyar és a brit bíróságok még a vonatkozó uniós rendeletek alapján állapítják meg joghatóságukat, és az átmeneti időszak végéig indult eljárásokban hozott határozatok kölcsönös elismerésére és végrehajtására még a vonatkozó uniós jogszabályok alapján lehetőség van. A szerződésekre és a szerződésen kívüli károkozásra az uniós rendeletek alapján állapítja meg a brit bíróság is az alkalmazandó jogot, amennyiben a szerződéskötésre vagy a szerződésen kívüli károkozásra az átmeneti időszak vége előtt került sor. Az európai fizetési meghagyásra és a kisértékű követelésekre vonatkozó eljárás a vonatkozó uniós rendeletek alapján folytatható, amennyiben a kérelmet az átmeneti időszak végéig benyújtják. A fizetésképtelenségi eljárásokra a vonatkozó uniós rendelet alkalmazandó, amennyiben a főeljárást az átmeneti időszak vége előtt indították meg. A magyar és a brit központi hatóságok együttműködése még az uniós rendeletek alapján folytatódhat azokban a tartási és szülői felelősségi ügyekben, amelyekben a megkeresett központi hatóság a kérelmet az átmeneti időszak végéig kézhez kapja. Az uniós jogszabályok alapján folytatódik az együttműködés azokban a kézbesítési, bizonyításfelvételi és jogi segítségnyújtási ügyekben, amelyekben a kérelmet a megkeresett hatóság az átmeneti időszak lejártáig kézhez kapja. Szintén az uniós jogszabályok alapján folytatódik az együttműködés az áldozatok kárenyhítése kapcsán, ha a kérelmet a döntő hatóság az átmeneti időszak lejártáig kézhez kapja, illetve a polgári és kereskedelmi közvetítői eljárásokban, ha a felek az átmeneti időszak lejártáig megállapodtak a közvetítő igénybevételével kapcsolatban, vagy a közvetítést a bíróság elrendelte, vagy a bíróság a feleket a közvetítés igénybevételére felhívta.

Rendezetlen kilépés

•    Joghatóság

Az EU nemzetközi magánjoga a joghatóságra vonatkozó harmonizált szabályokat állapít meg a polgári és kereskedelmi ügyek terén, a fizetésképtelenségi és a családjogot is ideértve. (1)  Általánosságban véve ezek a harmonizált szabályok kizárólag abban az esetben alkalmazandók, ha az alperes valamely uniós tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

A kilépés napján még függőben lévő eljárások

Az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező alperest érintő, és a kilépés időpontjában a magyar bíróságok előtt folyamatban lévő eljárások esetében továbbra is a joghatóságra vonatkozó uniós szabályok alkalmazandók.
 
A kilépés napjától kezdve indított eljárások

Az Egyesült Királyságban letelepedett alperest érintő, Magyarországon a kilépés napján vagy azt követően indított eljárásokban nem alkalmazhatók a polgári és kereskedelmi jogra, illetve a családjogra vonatkozó uniós rendeletek joghatósági rendelkezései, kivéve, ha a rendeletek harmadik államok tekintetében is meghatározzák a joghatóságot (pl. a fogyasztókat érintő jogviták esetében).
Amennyiben az uniós rendeletek nem szabályozzák a harmadik államok vonatkozásában a joghatóságot, a magyar bíróságok joghatóságukra a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmjtv.) X. fejezetét alkalmazzák.

•    Elismerés és végrehajtás 

Az EU rendeletei elősegítik a tagállamokban hozott bírósági határozatok elismerését és végrehajtását. (2) 

Végrehajthatóvá nyilvánított bírósági határozatok

Amennyiben az alkalmazandó uniós rendelet egy más tagállambeli határozat végrehajtását megelőzően a határozat végrehajthatóvá nyilvánítását (ún. exequatur-eljárás lefolytatását) írja elő, és az Egyesült Királyság bíróságai által hozott valamely határozatot a kilépés napja előtt végrehajthatóvá nyilvánítottak Magyarországon, de a kilépés napjáig a határozat még nem került végrehajtásra, az adott bírósági határozat továbbra is végrehajtható, függetlenül attól, hogy azt eredetileg az Egyesült Királyság bíróságai hozták meg.

A kilépés napján még függőben lévő eljárások

Ha az Egyesült Királyság bíróságai által hozott határozatot a kilépés napja előtt nem nyilvánították végrehajthatóvá, az Egyesült Királyság szóban forgó határozatának elismerésére és végrehajtására vonatkozó uniós rendeleteket még abban az esetben sem lehet alkalmazni az Egyesült Királyság bíróságai által hozott, és a kilépés napja előtt végre nem hajtott határozatra, ha a határozatot a kilépés napja előtt hozták meg vagy a végrehajtási eljárás a kilépés napja előtt kezdődött.

A kilépés napján vagy azt követően indított eljárások

Az uniós rendeletek nem alkalmazhatók az Egyesült Királyság bíróságai által hozott határozatok végrehajtására, ha az erre irányuló eljárás a kilépés napján vagy azt követően indult Magyarországon.
Az Egyesült Királyságban hozott határozatok magyarországi elismerésére és végrehajtására bizonyos esetekben nemzetközi egyezmények alkalmazandók, (3)  feltéve, hogy Magyarország és az Egyesült Királyság egyaránt részese az egyezménynek.
Amennyiben az Egyesült Királyságban hozott határozat elismerésére és végrehajtására nemzetközi egyezmény nem alkalmazható, a Nmjtv. XI. fejezetét kell alkalmazni.
Az érdekelt feleknek ajánlatos figyelembe venniük a fentieket a joghatóság szerződésben történő megválasztásának mérlegelésekor.

•    Különös uniós eljárások 

A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló uniós jog több különös eljárásról rendelkezik, ilyen például az európai fizetési meghagyásos eljárás (4) vagy a kis értékű követelések európai eljárása. (5)
A joghatóságra, illetve a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozóan a fenti I.1 és I.2. pontok ezekre a különös bírósági eljárásokra is alkalmazandók.

•    Igazságügyi együttműködés
 
A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós jog előírja az igazságügyi együttműködés elősegítését (pl. az iratkézbesítéssel, (6)  a bizonyításfelvétellel (7)  kapcsolatosan).
A kilépés napjától magyar-brit vonatkozású ügyekben az uniós rendeletek szerinti együttműködés nem folytatható sem a folyamatban lévő, sem a kilépés napjától kezdve indult ügyekben.

Egyes kérdésekben az együttműködés folytatható nemzetközi egyezmények alapján, feltéve, hogy Magyarország és az Egyesült Királyság egyaránt részese az egyezménynek. Így a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítésére, illetve bizonyításfelvételre továbbra is lehetőség lesz a vonatkozó hágai egyezmények (8) alapján.

Hasonlóképpen folytatható az együttműködés a jogellenesen a másik államba vitt gyermekek visszahozatala iránt, de immár kizárólag az 1980-ban elfogadott hágai egyezmény (9) alapján; a 2201/2003/EK rendeletnek az egyezményt kiegészítő 11. cikke a kilépést követően nem alkalmazható.

A központi hatósági együttműködés a tartási igények érvényesítésével kapcsolatban szintén folytatódhat, de a kilépést követően már nem a 4/2009/EK rendelet, hanem a vonatkozó hágai egyezmény alapján. (10)

Mind az áldozatsegítés, mind a jogi segítségnyújtás esetében a brit állampolgárokra a harmadik országok állampolgáraira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ennek megfelelően szolgáltatásra akkor lesznek jogosultak, ha Magyarország vagy az Európai Unió területén jogszerűen tartózkodnak, vagy nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a szolgáltatásokra egyébként is jogosultak.

•    Köziratok felhasználása

Az (EU) 2016/1191 rendelet eltörli egyes közokiratok (például születési anyakönyvi kivonat) vonatkozásában a másik tagállambeli felhasználáshoz korábban szükséges Apostille-felülhitelesítés követelményét és egyszerűsít egyéb formaságokat, ezáltal megkönnyíti egyes közokiratok mozgását. Az (EU) 2016/1191 rendelet alkalmazása nem a közokirat kiállításának napjától, hanem a másik tagállam hatóságai előtti felhasználás időpontjától függ. Erre tekintettel az (EU) 2016/1191 rendelet nem lesz alkalmazható az Egyesült Királyság hatóságai által kiállított azon közokiratokra, amelyeket a kilépés után nyújtanak be valamely magyar hatósághoz, függetlenül az Egyesült Királyság hatóságai által kiadott közokirat kiállításának időpontjától és érvényességi idejétől, a kilépést követően az Apostille-hitelesítés újfent szükséges lesz.

***

(1) Joghatóságot szabályozó EU-jogszabályok:
Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról;
A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;
A Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről;
Az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU rendelete (2012. július 4.) az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről
Az Európai Parlament és a Tanács 2015/848/EU rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról

(2) Magyar-brit vonatkozásban alkalmazandó, a határozatok elismerését és végrehajtását szabályozó EU-rendeletek:
Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról;
A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;
A Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről;
Az Európai Parlament és a Tanács 2015/848/EU rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról;
Az Európai Parlament és a Tanács 606/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről.

(3) 2019. április 1-től hatályba lép Magyarország és az Egyesült Királyság között A gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény (kihirdette a Tanács 2011/432/EU határozata), illetve A joghatósági megállapodásokról szóló, 2005. június 30-i Hágai Egyezmény (kihirdette a Tanács 2014/887/EU határozata)

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 861/2007/EK rendelete a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről

(7) A Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről

(8) A polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. november 15. napján kelt Egyezmény (kihirdette a 2005. évi XXXVI. törvény)
A polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, Hágában, 1970. március 17. napján kelt egyezmény (kihirdette a 2004. évi CXVI. törvény)

(9) A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában 1980. október 25-én kelt egyezmény (kihirdette az 1986. évi 14. tvr.)

(10) 2019. április 1-től hatályba lép Magyarország és az Egyesült Királyság között A gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény (kihirdette a Tanács 2011/432/EU határozata), illetve A joghatósági megállapodásokról szóló, 2005. június 30-i Hágai Egyezmény (kihirdette a Tanács 2014/887/EU határozata)