A kilépési megállapodás a hatályba lépésétől egészen 2020. december 31. napjáig bezárólag átmeneti időszakot állapít meg. Az átmeneti időszak alatt a megállapodásban részletezett feltételekkel az uniós jog alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban. Ebből következően az uniós jognak a jogi segítségnyújtásra és az áldozatsegítésre vonatkozó megfelelő szabályai alkalmazandóak lesznek az átmeneti időszak végéig.

A kilépési megállapodás 69. cikke alapján a 2004/80/EK tanácsi irányelvet alkalmazni kell az átmeneti időszak vége előtt beérkezett kárenyhítési kérelmekre. Erre tekintettel jogosult lehet állami kárenyhítésre az Európai Unió (a továbbiakban: EU) bármely tagállamában lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkező Egyesült Királyság állampolgára. Az EU más tagállamában szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává vált egyesült királysági állampolgár jogosult lehet a bűncselekmény elkövetése szerinti országban állami kárenyhítésre, illetve az ehhez kapcsolódó magyar támogatási eljárás igénybevételére amennyiben Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.

Ugyancsak a kilépési megállapodás 69. cikke alapján a 2003/8/EK irányelv rendelkezéseit is alkalmazni kell az átmeneti időszak végéig. Ennek megfelelően az Egyesült Királyság állampolgárai részére szintén biztosított lesz a jogi segítségnyújtás, amely a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való könnyített hozzáférést szavatolja, az e jogvitákkal kapcsolatos költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításán keresztül.

Amennyiben az átmeneti időszak alatt az EU és az Egyesült Királyság a jogi segítségnyújtás és áldozatsegítés körébe tartozó kérdéseket rendező megállapodást köt, akkor annak a megállapodásnak a szabályai érvényesülnek az átmenet lejárta után.

Jogi segítségnyújtás

Az Egyesült Királyság állampolgára Magyarország területén a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Jst.) foglalt támogatásokat a harmadik országok állampolgáraira vonatkozó jogszabályoknak [Jst. 4. § (1) bekezdés b), e), f), g) pont] megfelelő módon akkor veheti igénybe, ha:

  • vízum kiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban, valamint a menekültügyi eljárásban részt vevő személy;
  • a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatálya alá tartozik, és lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkezik Magyarország területén, az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
  • a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatálya alá tartozik, azonban lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel nem rendelkezik Magyarország területén, és akivel szemben az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 42. § (1) bekezdése vagy 43. § (2) bekezdése alapján kiutasító határozatot hozott;
  •     humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

Áldozatsegítés

Az Egyesült Királyság állampolgára a Magyarország területén elkövetett bűncselekmények, illetve tulajdon elleni szabálysértések tekintetében akkor tekinthető áldozatnak a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ást.) foglaltak alapján [Ást. 1. § (1) bekezdés c) és e) pont], ha:

  • az Egyesült Királyság állampolgára az Európai Unióban (a továbbiakban: EU) jogszerűen tartózkodik, vagy
  • emberkereskedelem áldozataként azonosított személy.

Az átmeneti időszakot követően áldozatsegítő szolgáltatásra nem jogosult az Egyesült Királyság olyan állampolgára, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt válik bűncselekmény áldozatává, függetlenül attól, hogy Magyarországon életvitelszerűen él.

Állami kárenyhítés igénybevételére az Egyesült Királyság állampolgára akkor jogosult, ha az EU-ban jogszerűen tartózkodik, az EU valamely tagállamában lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, illetve, ha Magyarországon tartózkodási vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik.

Az Egyesült Királyságban szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává vált uniós polgárok nem jogosultak az Egyesült Királyságban állami kárenyhítésre, illetve az ehhez kapcsolódó magyar támogatási eljárás igénybevételére akkor sem, ha Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.