Az Egyesült Királyság és az EU közötti ún. Kilépési megállapodás 2020. december 31-ig a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet és a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet (a továbbiakban együtt: uniós rendeletek) szabályait rendelte alkalmazni. Az uniós rendeletek valamennyi rendelkezését (így pl.: az alapelveket, az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokat és az egyes ellátások megállapítására vonatkozó szabályokat) változatlanul alkalmazni kellett. 2021. január 1-jétől az Egyesült Királyság az uniós jog szempontjából harmadik államnak minősül és a szociális biztonsági kérdések tekintetében az EU és az Egyesült Királyság között létrejött és 2021. január 1-től alkalmazandó Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás (ezen belül különösen annak a Szociális Biztonsági Koordinációról szóló Jegyzőkönyve) irányadó. Ugyanakkor a Kilépési Megállapodás alapján azok esetében, akik a Kilépési megállapodás hatálya alá tartoznak, azaz annak 30. cikke szerinti helyzetben vannak, a szociális biztonsági koordinációs szabályok mindaddig alkalmazandóak, amíg helyzetükben változás nem következik be.
2021. január 1-jétől a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-Közösség, és másrészről Nagy-Britannia És Észak-Írország Egyesült Királysága között szociális biztonsági koordinációra vonatkozó cikkeit és kapcsolódó jegyzőkönyvet szükséges alkalmazni.
Az alkalmazandó jog meghatározása során a Jegyzőkönyv II. címében foglalt szabályrendszert (általános szabályok, különös rendelkezéseket a kiküldetésre, valamint a párhuzamos munkavégzés esetére) szükséges alkalmazni a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás szerinti személyi kör tekintetében.
2021. január 1-től irányadó szociális biztonsági koordinációs szabályok:
a) A Szociális Biztonsági Koordinációról szóló Jegyzőkönyv
Az új szabályozás ugyan korlátozottabb szociális biztonsági védelmet jelent az uniós jogban, illetve a Kilépési megállapodásban rögzítettekhez képest, a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás révén a szociális biztonsági ellátások széles köre tekintetében az uniós és brit állampolgárok továbbra is jelentős jogokat fognak élvezni (pl.: természetbeni egészségbiztosítási ellátások kölcsönös igénybevétele a másik államban; a szolgálati és biztosítási idők kölcsönös összeszámítása a nyugellátások és egyéb ellátások igénybevételéhez, a nyugdíjak exportja). Ugyanakkor vannak olyan ellátások, amelyek koordinációja nem valósul meg (nem biztosított családi ellátás a munkavégzés, biztosítás helyétől eltérő államban élő családtagok részére). A Jegyzőkönyv nem írja elő a munkanélküli ellátások, illetve a rokkantsági ellátások másik fél területére történő exportálását sem.
b) Biztosítási kötelezettség
Az új szabályozás hatálya alá tartozó személyekre csak egy állam jogszabályai alkalmazhatóak, így az egyidejű kettős biztosítás fenntartására továbbra sincs lehetőség. Az Egyesült Királyságban kötelező biztosítás hatálya alá tartozó személy Magyarországon kötelezően nem lehet biztosított.
A kettős biztosítás tilalma a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyok mellett kizárja a Tbj. 43. §-a szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést is. A brit biztosítással rendelkező uniós és brit állampolgárok nem kötelezhetők egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, és a járulékfizetés a magyarországi egészségügyi szolgáltatás igénybevétele érdekében nem is választható.
c) Kiküldetések
A 2021. január 1-je előtt megkezdett kiküldetések esetében új A1 igazolást nem kell kiállítani, a kiküldetést az eredetileg tervezett határidőig lehet utólagos munkavállalási engedély nélkül teljesíteni.
A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás a munkaerő szabad áramlását nem biztosítja és a munkavégzés Magyarországon engedélyezéshez kötött. A Jegyzőkönyv a szociális biztonsági – nem munkajogi – értelemben vett kiküldetéseket szabályozza ugyan, de fő szabályként továbbra is a munkavégzés helye szerinti biztosítás elvének alkalmazását írja elő, amelyhez képest az érintett kiküldetések kivételt képeznek.
A kiküldetések rendszerének Magyarország és az Egyesült Királyság között a 2020. december 31-ét követő fenntartását az teszi lehetővé, hogy Magyarország ilyen tárgyú – a kiküldetések fenntartására irányuló – bejelentést (notifikációt) tett. A Magyarországra kiküldött személy a kiküldetés hatálya alatt továbbra is brit biztosított marad.
Fontos új szabály azonban, hogy a kiküldetés nem hosszabbítható meg, annak maximális időtartama 24 hónap.
d) Brit állampolgárok/biztosítottak egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága Magyarországon
A brit biztosítással rendelkező személyek magyarországi tartózkodásuk idején a brit biztosító által 2021. január 1-étől kiállított jogosultságigazolás (S1 dokumentum és Európai Egészségbiztosítási Kártya – EHIC, illetve GHIC – új Global Health Insurance Card) birtokában jogosultak ellátásra.
A brit biztosító által 2021. január 1-je előtt kiállított EHIC az érvényességi idejének lejártáig ellátás igénybevételére jogosít. A brit biztosító az EHIC érvényességi idejének lejártát követően és a jogosultsági feltételek fennállása esetén GHIC kártyát állít ki, amely a kötelező egészségbiztosítási rendszerben működő egészségügyi szolgáltatónál természetbeni ellátás igénybevételére jogosít a Jegyzőkönyvben meghatározott feltételekkel.
Az S1 és S2 dokumentumok használatának szabályai továbbra is alkalmazandók brit biztosítással rendelkezők esetén is. Az S1 dokumentum alapján a magyarországi lakóhellyel rendelkező biztosított részére TAJ kártya adható ki.
