Rendezett kilépés

  • Szabadalmak

A szabadalmi jog területén a Brexit nem érinti majd a „klasszikus” európai szabadalmakat, mivel azokat nemzetközi szerződés, nevezetesen az Európai Szabadalmi Egyezmény alapján az Európai Szabadalmi Hivatal központosított eljárásban adja meg, az Egyesült Királyság (UK) pedig az Európai Szabadalmi Szervezetnek az Európai Unióból (EU) való kilépését követően is részese marad.

A gyógyszertermékekre és a növényvédő szerekre szerezhető kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal (SPC, amely a szabadalmi oltalom időtartamát hosszabbítja meg legfeljebb 5 évvel a forgalomba hozatali engedélyezés időigénye miatt a piacon való jelenlétből kieső idő kompenzációjaként) kapcsolatos oltalmi rendszer szabályait jelenleg egy (az EGT tagállamaira kiterjedő hatályú) uniós rendelet szabályozza azzal, hogy a tanúsítványok megadásáról – az egyes tagállamok területére nézve külön-külön – a nemzeti szabadalmi hivatalok döntenek.

Amíg UK továbbra is az EU teljes jogú tagja, a vállalkozások továbbra is igénybe vehetik a szabadalmaztatott gyógyszerekre és növényvédő szerekre vonatkozó kiegészítő oltalmi tanúsítványokat a jelenlegi SPC rendszer alapján. Az e rendszer keretében az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdon Hivatala (a továbbiakban: UKIPO) által UK területére megadott SPC-k továbbra is érvényesek maradnak.

A UKIPO tájékoztatása szerint a Brexit időpontját követően, a UK területén működő vállalkozások számára továbbra is elérhető lesz az SPC rendszer a többi EU-tagállamban. UK továbbá fenntartaná az SPC jelenlegi jogi kereteit, az SPC európai uniós szabályainak egy nemzeti jogszabályba történő átültetésével, így biztosítva, hogy továbbra is lehessen igényelni UK terültére kiterjedő SPC-t.

Növényfajták

Amennyiben a Brexitet követően egy vállalkozás UK területére nézve is oltalmat kíván szerezni növényfajtákra, egy külön eljárás megindításának keretében a nemzeti utat kell igénybe vennie.

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: Kilépési megállapodás, elérhetőség: https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/draft_withdrawal_agreement_0.pdf) értelmében UK a hatályban lévő közösségi növényfajta-oltalmakat UK tekintetében automatikusan nemzeti oltalmakká alakítja, minden további kérelem, vizsgálat és díjfizetés szükségessége nélkül. Az átalakított UK nemzeti oltalom megőrzi a közösségi növényfajta-oltalom bejelentési, illetve elsőbbségi napját is.

UK által nemzeti oltalommá alakított közösségi növényfajta-oltalom ideje megegyezik az átalakított oltalom – lejáratig hátralévő – oltalmi idejével.

  • Védjegyek

Az egyes tagállamok területén oltalom alatt álló nemzeti védjegyek mellett az EU egész területére kiterjedő hatályú európai uniós védjegyek (korábbi elnevezésük szerint közösségi védjegyek) szerezhetők, amelyeket egy uniós ügynökség, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) lajstromoz. 

Azoknak az európai uniós védjegyeknek az oltalma, amelyeknek a bejelentésére a Brexit időpontját követően kerül sor, értelemszerűen UK területére nem fog kiterjedni. Ebből következik, hogy UK kilépését követően a magyar vállalkozásoknak UK-ben külön kell majd védjegyoltalmat igényelniük (ez történhet nemzeti vagy nemzetközi úton).

A Kilépési megállapodás értelmében UK a Brexit időpontjában oltalom alatt álló európai uniós védjegyeket automatikusan nemzeti védjeggyé alakítja, minden további kérelem, vizsgálat és díjfizetés szükségessége nélkül. Az így átalakított UK nemzeti védjegyek megőrzik az érintett európai uniós védjegy bejelentési, elsőbbségi, illetve szenioritásának napját is. UK által nemzeti védjeggyé alakított európai uniós védjegyek oltalmi ideje megegyezik az átalakított európai uniós védjegy (a lejáratig hátralévő) oltalmi idejével, és megújítása esedékességének napja is annak lejárati napjához igazodik. 

Az olyan európai uniós védjegybejelentések tekintetében, amelyek már elismert bejelentési nappal rendelkeznek, a bejelentők az átmeneti időszak leteltét követő kilenc hónapon belül jogosultak arra, hogy az „eredeti” bejelentés bejelentési napját, elsőbbségét, illetve szenioritását megtartva, UK-ben nemzeti védjegybejelentési kérelmet nyújtsanak be. Az átmeneti időszak a Kilépési megállapodás hatályba lépése napjától 2020. december 31-ig tart.

  • Formatervezési minták

A lajstromozott közösségi formatervezési minták tekintetében hasonló a helyzet, mint az európai uniós védjegyek esetében. Amennyiben a Brexitet követően egy vállalkozás UK területére nézve is oltalmat kíván szerezni formatervezési mintájára, az uniós bejelentés megtétele nem lesz elegendő: egy külön eljárás megindításának keretében vagy nemzeti mintaoltalmi bejelentést kell tennie UK-ben vagy a nemzetközi utat (Hágai rendszer) kell igénybe vennie.

Az átmeneti időszak utolsó napján oltalom alatt álló – illetve halasztott közzététel esetén közzétett – minta automatikusan, minden további kérelem, vizsgálat és díjfizetés szükségessége nélkül részesül UK nemzeti mintaoltalomban. Ez azt is jelenti, hogy a UK nemzeti mintaoltalommá alakított jog megőrzi a közösségi formatervezési minta bejelentési, illetve elsőbbségi napját is.

A UK nemzeti mintaoltalommá alakított közösségi mintaoltalom oltalmi ideje az átalakított közösségi mintaoltalom – lejáratig hátralévő – oltalmi idejével egyezik meg, és megújítása esedékességének napja is annak lejárati idejéhez igazodik. 

Az olyan közösségi formatervezési-mintaoltalmi bejelentések tekintetében, amelyek a kilépés napján már elismert bejelentési nappal rendelkeznek, a bejelentők az átmeneti időszak leteltét követő kilenc hónapon belül jogosultak arra, hogy az „eredeti” bejelentés bejelentési napját és elsőbbségét megtartva, UK-ben nemzeti bejelentési kérelmet nyújtsanak be.

A lajstromozás nélkül oltalom alatt álló közösségi formatervezési minták tekintetében UK garantálja, hogy azon mintaoltalmak számára, amelyek tekintetében az oltalom az átmeneti időszak utolsó napján már fennállt, UK joga alapján a közösségi formatervezési mintákról szóló rendeletben meghatározott oltalommal megegyező terjedelmű, ipso iure oltalmat biztosít.

  • Földrajzi árujelzők

UK szándéka, hogy a kilépést követően saját rendszert alakít ki a földrajzi árujelzők oltalmára. A kialakítandó rendszer biztosítani fogja az európai uniós földrajzi árujelzők oltalmának folyamatosságát UK területén, és nyitva áll majd az új bejelentések fogadása előtt is.

UK az EU földrajziárujelző-oltalmi rendszerében az átmeneti időszak utolsó napján oltalom alatt álló földrajzi árujelzők oltalmát változatlan terjedelemmel – minden további vizsgálat, kérelem és díjfizetés igénye nélkül – biztosítja az azok használatára jogosultak számára UK területén. Ha az EU-ban oltalom alatt álló földrajzi árujelző oltalma az átmeneti időszak lejártát követően megszűnik, UK sem biztosítja a további oltalmat. 

UK mindaddig vállalja a fenti kötelezettsége fenntartását, amíg az EU és UK jövőbeni viszonyára vonatkozó tárgyalások eredményeként létrehozandó nemzetközi megállapodás(ok) hatályba nem lép(nek).

Az EU-ban a UK eredetű jogosultak számára oltalom alatt álló földrajzi árujelzők oltalma változatlan marad a Brexitet követően is.

UK azonban nem biztosítja azoknak a földrajzi árujelzőknek az oltalmát, amelyeknek az EU területére kierjedő hatályú oltalma az EU által kötött nemzetközi szerződésből ered. 

  • Szerzői jogok

Az uniós szerzői jog területén született irányelvek születtek, amelyek átültetésre kerültek UK szerzői jogába. Az uniós jogot ugyanakkor nagyban meghatározzák a szerzői jog védelmére kötött nemzetközi szerződések (pl. Berni Uniós Egyezmény, WIPO Szerzői Jogi Szerződés), amelyek részes tagállamokként egyaránt kötelezik UK-t és Magyarországot is bizonyos minimumfeltételek biztosítására. Így elmondható, hogy a magyar szerzői jogosultak művei UK-ben, a brit jogosultak művei pedig Magyarországon a továbbiakban is védelmet élveznek majd.

UK a fejlett tartalomipara okán eddig a szorosabb szerzői jogi integrációt támogatta az uniós szerzői jogi acquis minél kiterjedtebb egységesítése révén. UK ezen okból vélhetően továbbra is meghatározó részese kíván lenni az uniós szerzői jogi piacnak, és ezáltal minél teljesebb mértékben megfelelni az uniós szabályozási környezetnek.

A zenemű az egyetlen olyan műtípus, amelyek esetében az uniós jog előírja a több tagállam területére kiterjedő felhasználásoknak közös jogkezelő szervezetek általi engedélyezését. A jogosultaknak a zeneműveik online felhasználása kapcsán elég csak egy tagállam közös jogkezelő szervezetét megbízniuk a jogaik kezelésével, amely a felhasználók számára páneurópai felhasználási engedélyt ad ki. UK az uniós zeneipar egyik fellegvára, így vélhetően az ottani jogosultaknak továbbra is érdekük lesz fenntartaniuk ezt az engedélyezési rendszert.

Rendezetlen kilépés 

  • Szabadalmak

A szabadalmi jog területén a Brexit nem érinti majd a „klasszikus” európai szabadalmakat, mivel azokat nemzetközi szerződés, nevezetesen az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) alapján az Európai Szabadalmi Hivatal központosított eljárásban adja meg, az Egyesült Királyság (UK) pedig az Európai Szabadalmi Szervezetnek az Európai Unióból (EU) való kilépését követően is részese marad.

A gyógyszertermékekre és a növényvédő szerekre szerezhető kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal (SPC) kapcsolatos oltalmi rendszer szabályait jelenleg egy (az EGT tagállamaira kiterjedő hatályú) uniós rendelet szabályozza azzal, hogy a tanúsítványok megadásáról – az egyes tagállamok területére nézve külön-külön – a nemzeti szabadalmi hivatalok döntenek.

Az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdon Hivatala (a továbbiakban: UKIPO) tájékoztatása szerint a Brexit időpontját követően a UK területén működő vállalkozások számára továbbra is elérhető lesz az SPC rendszer a többi EU-tagállamban. UK továbbá fenntartaná az SPC jelenlegi jogi kereteit az SPC európai uniós szabályainak egy nemzeti jogszabályba történő átültetésével, így biztosítva, hogy továbbra is lehessen igényelni UK terültére kiterjedő SPC-t.

A UK-ben jelenleg fennálló oltalmak automatikusan hatályosak maradnak anélkül, hogy a jogosultnak bármilyen intézkedést kellene tennie. A UK, EU és harmadik országbeli vállalkozások számára nem lesz lényeges változás a jelenlegi jogi előírások és a bejelentési eljárások tekintetében. A folyamatban lévő bejelentések elbírálása a jelenlegi szabályok alapján történik, és a szabadalmakhoz kapcsolódó jogi eljárásokat sem befolyásolja UK kilépése az EU-ból.

  • Növényfajták

Amennyiben a Brexitet követően egy vállalkozás Egyesült Királyság területére nézve is oltalmat kíván szerezni növényfajtákra, egy külön eljárás megindításának keretében a nemzeti utat kell igénybe vennie.

  • Védjegyek

Az egyes tagállamok területén oltalom alatt álló nemzeti védjegyek mellett az EU egész területére kiterjedő hatályú európai uniós védjegyek (korábbi elnevezésük szerint közösségi védjegyek) szerezhetők, amelyeket egy uniós ügynökség, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) lajstromoz. Nemzeti vagy európai uniós védjegy vagy védjegybejelentés alapján továbbá az ún. Madridi rendszerben nemzetközi védjegyoltalom is igényelhető, amely UK területére is kiterjedhet.

Az Egyesült Királyság (UK) kilépését megelőzően lajstromozott európai uniós védjegyek oltalma a Brexitet követően UK területére is kiterjedhet: ehhez azonban a UKIPO által a védjegyjogosultaknak küldött értesítésben megjelölt minimális adminisztratív lépés megtételére lesz szükség. 

Azoknak az európai uniós védjegyeknek az oltalma, amelyeknek a bejelentésére a Brexit időpontját követően kerül sor, UK területére értelemszerűen nem fog kiterjedni. Ebből következik, hogy UK kilépését követően a magyar vállalkozásoknak UK-ben külön kell majd védjegyoltalmat igényelniük (ez történhet nemzeti vagy nemzetközi úton).

A UK-beli bejelentők továbbra is a jelenlegi szabályok alapján igényelhetnek európai uniós védjegyoltalmat.

A Brexit időpontjában folyamatban levő európai uniós védjegybejelentéseket  a UKIPO-nál is be lehet jelenteni a UK védjegyoltalom megszerzésére irányadó nemzeti szabályoknak megfelelően. Ebben az esetben azonban meg kell fizetni a UK-ben a nemzeti védjegybejelentésre irányadó díjakat.

A fenti szabályok érvényesek a Madridi rendszerben benyújtott európai uniós védjegybejelentésekre is.

  • Formatervezési minták

A lajstromozott közösségi formatervezési minták tekintetében hasonló a helyzet, mint az európai uniós védjegyek esetében, így - többek között - a UK kilépését megelőzően lajstromozott közösségi formatervezési minták oltalma a Brexitet követően UK területére is kiterjedhet, amelyhez a UKIPO felhívását követően szintén a jogosult nyilatkozatára lesz szükség. 

Amennyiben a Brexitet követően egy vállalkozás UK területére nézve is oltalmat kíván szerezni formatervezési mintájára, az uniós bejelentés megtétele nem lesz elegendő: egy külön eljárás megindításának keretében vagy nemzeti mintaoltalmi bejelentést kell tennie UK-ben vagy a nemzetközi utat (Hágai rendszer) kell igénybe vennie.

A lajstromozás nélkül oltalom alatt álló közösségi formatervezési minták tekintetében UK garantálja, hogy azon mintaoltalmak számára, amelyek tekintetében az oltalom a kilépés időpontjában már fennállt, UK joga alapján a közösségi formatervezési mintákról szóló EU rendeletben meghatározott oltalommal megegyező terjedelmű, ipso iure oltalmat biztosít. Ezen felül UK új nemzeti jogszabályt alkot, amely a közösségi formatervezési mintáról szóló EU rendeletben foglaltakat kívánja tükrözni. Az így létrehozott nemzeti jog szerinti oltalmi formát kiegészítő, lajstromozás nélküli formatervezésiminta-oltalomnak fogják nevezni.

  • Földrajzi árujelzők

UK szándéka, hogy a kilépés időpontjától az uniós mintának megfelelő saját rendszert alakít ki a földrajzi árujelzők oltalmára, amely egyben megfelel a WTO tagságból eredő, UK-t terhelő kötelezettségeknek.  

A UK által bevezetni kívánt nemzeti  modellben az alábbi három kategória szerint lesz biztosítható oltalom:

- oltalom alatt álló eredetmegjelölés,

- oltalom alatt álló földrajzi jelzés,

- hagyományos különleges termékek.

Az új rendszer a UK eredetű, uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzőknek automatikus folytatólagos nemzeti oltalmat biztosít, a nem UK, de uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket viszont újra be kell jelenteni azok UK-beli oltalomszerzéséhez. Az új rendszerben UK, EU és harmadik országbeli jogosultak is szerezhetnek UK nemzeti oltalmat a termékükre.

  • Szerzői jogok

Az uniós szerzői jogot nagyban meghatározzák a szerzői jog védelmére kötött nemzetközi szerződések (pl. Berni Uniós Egyezmény, WIPO Szerzői Jogi Szerződés), amelyek részes tagállamokként egyaránt kötelezik UK-t és Magyarországot is bizonyos minimumfeltételek biztosítására. Így elmondható, hogy a magyar szerzői jogosultak művei UK-ben, a brit jogosultak művei pedig Magyarországon a továbbiakban is védelmet élveznek majd.

Az uniós jog számos olyan határon átnyúló kedvezményt biztosít az EU és az EGT tagállamainak, amelyek túlmutatnak a nemzetközi szerződéseken, többek között:

a) adatbázisokkal kapcsolatos sui generis jogok,

b) online tartalom hordozhatósága (biztosítja a felhasználók számára az online tartalomszolgáltatást akkor is, amikor nem a saját tagállamukban tartózkodnak),

c) származási ország elve a műholdas műsorsugárzásban,

d) árva művek (nincs meghatározható szerző) szerzői jogi kivétele,

e) közös jogkezelés.

A fenti szabályok kizárólag az EU és az EGT tagállamaiban alkalmazhatók, tehát a Brexitet követően UK-re nem fog kiterjedni a hatályuk (harmadik országnak fog számítani). Mivel azonban a fenti szabályok nagy része irányelvben került szabályozásra, amelyeket UK már átültetett a nemzeti jogába, azok továbbra is a UK nemzeti jog részeként hatályban maradnak.

A UK nemzeti jog részévé válás ellenére a következőkre lehet számítani megállapodás nélküli kilépés esetén:

a) az EU és EGT tagállamok nem lesznek kötelesek adatbázisokkal kapcsolatos jogokat biztosítani UK állampolgároknak és vállalkozásoknak,

b) az online tartalomszolgáltatók nem lesznek kötelesek határon átnyúló szolgáltatást nyújtani a UK-beli fogyasztók számára, akik korlátozásokra számíthatnak, amikor az EU vagy EGT területén próbálnak az online tartalomhoz hozzáférni,

c) előfordulhat, hogy a UK-ben székhellyel rendelkező műsorszolgáltatóknak minden EGT és EU tagállamba történő műsorsugárzás alkalmával tisztázni kell a műsort érintő szerzői jogokat,

d) az árva művek szerzői jogi kivétele alá eső művek UK-beli felhasználása esetén szerzői jogsértés valósulhat meg (megfelelő jogszabályi rendelkezés hiányában),

e) a jogosultaknak a zeneműveik online felhasználása kapcsán az EU és az EGT tagállamaiban elég csak egy tagállam közös jogkezelő szervezetét megbízniuk a jogaik kezelésével, amely a felhasználók számára páneurópai felhasználási engedélyt ad ki; UK az uniós zeneipar egyik fellegvára, így vélhetően az ottani jogosultaknak továbbra is érdekük lesz fenntartaniuk ezt az engedélyezési rendszert.